VII. Fejezet

Az alku

A Gyöngy legénysége kapitányuk parancsára visszahúzták a vitorlákat és leengedték a horgonyt. Így az megállt. Az ellenséges hajók körbevették a Gyöngy-öt és a Slayer leadott egy-két figyelmeztető lövést, ami eltalálta Jack hajóját.

- Nem éri kilyuggatni a hajómat! – kiáltotta a kalózkapitány. A Slayer a Gyöngy mellé állt és az ellenséges hajó legénysége átszállt. A Fekete Gyöngy-ön kivétel nélkül mindenkit elfogtak és megkötöztek. Aztán Selene-t odébb vitték és térdre kényszerítették. Majd átszállt a Slayer kapitánya is.

- Jaj Selene, hogy te meddig tudsz süllyedni! – aztán a lány felnézett.

- Te! – dühöngött Selene.

- Netán ismered? – kérdezte Jack Selene-t.

- Sajnos igen. Ő Christian.

- Igen. De neked mostmár Christian Slade parancsnok. – aztán Jack felé indult.

- Remélem tudod, hogyha lekerül rólam ez a nyamvadt kötél azonnal megöllek. – morogta a dühös kalózlány.

- Még jó, hogy nem lesz rá alkalmad! – fenyegetőzött Slade. – Vessétek a tengerbe! – azzal két kalóz felállította Selene-t és a Gyöngy széléhez vezették. A lány arra gondolt, hogy ha most meghal, soha nem állhat bosszút apjáért és azért, hogy az egyik „barátja” lázadást akart szítani ellene. De még mielőtt a vízbe hajították volna…

- Állj! – kiáltott fel valaki. – Ha megölöd, soha nem találod meg a várost!

Majd Selene odanézett és legnagyobb megdöbbenésére Dean volt az, aki megállította Christian-t.

- Szerintem viszont személyes érdeked is van. – vetette fel Christian.

- Meglehet. – válaszolt Nicolas.

- Maga! Egy utolsó enyves kezű gazember. Maga rosszabb egy kalóznál!

- Ugyan kedvesem! Ilyen beszéd nem illik egy hölgyhöz. – mondta Christian.

- Kalóz vagyok. Nem pedig egy ostoba liba. – javította ki Selene.

- Nocsak, mit nem hallok. Már csak kalóz? Hol marad a kapitány? – gúnyolódott Christian.

- Nem sokáig lesz időd gúnyolódni! Mert én magam öllek meg! – fenyegette a lány. De Christian csak mosolygott.

- Vigyétek át a hajómra, kihallgatni! – adta ki a parancsot, majd „ráncigálni” kezdték a lányt a Slayer-re. – A többit zárjátok tömlöcbe! – intett Slade. Azzal Jack-et és a legénységét a Gyöngy tömlöcébe vitték és bezárták őket.

- Jack, mit csinálhatnak Selene kisasszonnyal? – kérdezte Gibbs.

- Fogalmam sincs. Csak remélni lehet, hogy nem bántják.

- Jack?

- Aaa… térkép miatt. Igen. – magyarázkodott Sparrow.

- Ááá. Értem már! – szólt felismerően Gibbs.

- Ehagass! – szólt rá az egyik kalóz Christian legénységéből.

- Bocsánat.

- Na azé! – válaszolt a kalóz.

- Ne haragudj, de megkérdezhetem, hogy egy ilyen jól nevelt… úriember miért pont kalóz lett? – érdeklődött furán a kapitány.

- Hát az úgy vót, hogy édesanyámnál laktam egy tanyán… - magyarázta a kalóz. Jack jóideig töretlenül hallgatta, végül felszólalt.

- A világért se haragudj meg, hogy félbe szakítom a történeted, de kiszáradtam. Hoznál nekem rumot?

- Azt nem szabad! – ellenkezett a kalóz.

- De én nem mondom el senkinek! – erősködött Jack.

- Na jóvan! Nemsoká vissza gyüvök. – szólt a kalóz és elment.

- Jack, mi volt ez? – kérdezte Gibbs.

- Ha elakarom nyerni a bizalmát egy kicsit meg kell hallgatnom. Különben is szomjas vagyok! És ez az én hajóm. Megértetted?

- Igen kapitány.

- Remek. De hol van már a rum? – mérgelődött Jack. Közben Selene-t a Slayer kapitányi kabinjába vitték. Nemsokkal később Christian és Dean is belépett a kabinba.

- Nos, virágszálam. Megélj! – szólt Christian.

- Két mondani valóm van hozzád!

- Na és mi volna az? – állt szembe az áruló Selene-vel.

- Egy: ne virágszálazz itt nekem! És kettő: egyetlen mesét ismerek, ami egy felkapaszkodott kis árulóról szól. – hadarta el a lány. De ezután Christian úgy megpofozta, hogy a lány a földre esett.

- Velem te így nem beszélsz! – fenyegette Selene-t. majd elindult a kalózlány felé, de Dean eléállt.

- Szerintem van ennek egy kicsit finomabb módja is, nem?

- Talán.

- De nem erről szólt az egyezségünk! – vetette fel Nicolas Dean.

- Lehet kicsit változtattam rajta. – vigyorgott Christian.

- Ezt most nem mondja komolyan?

- Maga képes volt alkut kötni, ezzel? – kérdezte Selene, míg feltápászkodott.

- Nem kötött volna, ha az alkumnak nincs meg a megfelelő tárgya. – hangzott a válasz Slade-től.

- És mi lenne az? – sejtelmeskedett a lány.

- Te. – a kalózlánynak erre elakadt a szava.

- Az alku szerint Dean minden költségünket állja, cserébe én neki adlak. – magyarázta el Christian. A lány agya forogni kezdett végül megszólalt.

- Csak egy probléma van.

- Mi?

- Hogy nem vagyok a tulajdonod.

- Ha megbocsát Mr. Dean szeretnék a lánnyal négyszemközt beszélni.

- Rendben. – aztán suttogva folytatta. – De megne próbálja bántani, mert akkor semmisnek bizonyítom az alkunkat.

- Ne aggódjon! – azzal az ajtóhoz kísérte. Majd mikor Dean kiment Christian a lány felé fordult.

- Tudom, hogy nem vagy a tulajdonom, de ez is a tervem része.

- Mégis miről beszélsz? – érdeklődött Selene.

- Arról kedvesem, hogy alkut kötöttem Davy Jones-al. – mondta Slade.

- Davy Jones-al? Megörültél?

- Nem! – vágta rá Christian. – De nem ez az első alkum volt vele.

- Mi? Mégis miről beszélsz?

- Az első alkumban a lelkemet adtam a hajómért a Slade-ért. Az időm lejárt ezért támadott meg minket a Kraken.

- És a többi hajó? – értetlenkedett a kalózlány.

- Mind a három hajón voltak, akik tartoztak. – mosolygott Slade.

- De mégis hogyan került hozzád a Slayer?

- Ez már a második alkum része. A Slayer-ért cserébe elviszlek téged Davy Jones-nak. És mielőtt megkérdeznéd, hogy miért kellesz neki elmondom: mert az apád Barbarossa a legnagyobb ellensége volt.

- De Jack ölte meg az apám. Miért nem rajta áll bosszút?

- Mert így két legyet üt egy csapásra.

- Ezt hogy érted?

- A szabadságomért elviszem neki Jack-et.

- Neked elment a maradék józan eszed! – világosította fel Selene Christian-t.

- Meglehet. De az biztos, hogy a tervem nagyon egyedi és kiváló.

- Azt azért nem mondanám! – javította ki a lány.

- Miért nem?

- Mi van, hogyha mégsem teljesíted az alkut?

- Akkor a legénységében végzem és nagyvalószínűséggel cápalénnyé válok.

- Na pont ez az!

- Mi?

- Hogy engem te nem adsz át senkinek! – és neki rontott Slade-nek, kioldott kézzel. A lány a falhoz taszította teljes erejéből és egy tőrt szegezett a nyakának.

- Honnan vetted ezt elő? – kérdezte a teljesen meglepődött Christian.

- A bokámnál mindig elrejtek egy tőrt. Már tudhatnád!

- Azt hiszem, hogy félreismertelek. Olyan megrögzött és megátalkodott vagy akárcsak én. – a lány nem mondott semmit, csak hátrébb lépett az ajtóhoz, de a tőrt mindvégig a férfira szegezte. Majd kinyitotta az ajtót és éppen hogy kilépett, amikor Slade felkiáltott.

- Elfogni! – Selene azonnal becsukta az ajtót, de már mindenki felfigyelt kapitányuk parancsára. Támadni kezdték Selene-t, aki a végkimerülésig küzdött, de nem bírt a túlerővel. Végül egy kalózt fogott meg és maga elé szorította, mint egy pajzsot és a nyakának tartotta a tőrét.

- Ugyan már! – szólt egy kalóz. Előrántotta a fegyverét és lelőtte azt, akit a lány pajzsként használt. Majd a lányt hátulról a földre teperték és meg akarták kötözni, mikor felszólalt a kapitány.

- Bilincset rá! – a kalózok azonnal bilincset hoztak és rátették.

- Komolyan azt hitted, hogy így elmenekülhetsz?

- Reménykedtem. – morogta a földön heverő lány.

- Rendben. Öljétek meg Jack Sparrow-t! – adta ki a parancsot Slade. Két ember el is indult, de Selene felkiáltott.

- Alku!

- Bocsánat, hogy mondtad?

- Élvezed ugye?

- Az igazat megvallva… igen.

- Mondom: alku. – ismételte magát a kalózlány. – Négyszemközt.

- Jól van. De most ne próbálj meg átverni! – figyelmeztette a lányt.

- Nem foglak.

- Hozzátok! – majd felszedték Selene-t a földről és újra a kapitányi kabinba vitték. Dean is bement, de mostmár eltökélte, hogy nem megy ki.

- Emlékszel még az aranyvárosra?

- Persze.

- Tudom, hogy hogyan lehet megtalálni a szigetet, de cserébe azt kérem, hogy senkinek ne essen baja, aki a Gyöngy-ön van.

- Szóval te megmutatod, hogy hol van a sziget és én nem ölök meg senkit.

- Te és a legénységed! – figyelmeztette a lány.

- Úúú, pedig azt hittem, hogy átejtelek.

- Hát nem sikerült!

- Rendben. Áll az alku! – aztán kezet fogtak. Ezután Slade újra megpofozta Selene-t ugyanúgy a bal arcát és a lány ugyanúgy földre esett.

- Mit jelentsen ez? – vágott közbe Dean.

- Azt mondta, hogy aki a Gyöngy-ön van. Ő nincs ott.

- Elég! Most azonnal átviszem! És ne merjen megállítani! – fenyegetőzött Dean. Majd segített felállni a lánynak és átvitte őt a Gyöngy-re. Ott a fedélközbe mentek a cellákhoz. Jack éppen a rumját kortyolgatta, és mikor meghallotta, hogy jön valaki azonnal elrejtette. Könnyű dolga volt, mert őt külön cellába zárták a legénységtől. Bejött egy kalóz, aki kinyitotta azt a cellát, amiben Jack volt. Ezután bejött Dean Selene-vel. Bevitte a cellába, és a falhoz ültette, aztán kiment. Jack figyelmesen végig nézte az egészet és mikor Dean kiment próbált ő is kiosonni, de egy kalóz visszalökte, és rondán nézett rá. Jack értett a pillantásból így nem próbálkozott újra. Ezek után odament a szótlan és mozdulatlan lányhoz, aki minél jobban takarta az arcát.

- Mit csináltak veled?

- Semmit.

- Had nézzem! – a lány tudta, hogy nem állhat ellent egy kalóznak, így elfordította az arcát. Jack megdöbbent a kalózlány arcát látva és megfogadta, ha Christian visszajön nagyon megkeserüli…